2010. augusztus 29., vasárnap

Zeneee*


De azt se felejtsük el, hogy a zene egy igazi állandó. Ezért kapcsolódunk hozzá ilyen erős zsigeri alapon, tudod? Mert egy dal azonnal visszarepíthet egy pillanatba, egy helyre, de még egy emberhez is. Nem számít, mi más változott meg a világodban, az az egy dal ugyanaz marad, épp, mint az a pillanat. Ami egészen elképesztő, ha jobban belegondolsz.

[mindenkiről.akit.szeretek.van.egy.szám.amit.ha.hallgatok.úgy.érzem.melettem.van]

és mennyire igaz...


Ha most is belegondolok,hogy itt vagy tőlem 20km-re és az összes amit tehetek,hogy sóhajtok egyet meg blogot írok,nem éppen felemelő érzés.

[~apa.(kisebb változtatást kivéve:) Ha szomorú vagyok,vagy nincs kedvem semmihez előveszek egyet abból a temérdek sok levélből és elmerülök bennük.imádom]


Igen, szerelmes voltam belé, amit ki is használhatott volna. De nem használta ki.

*


- Be kell ismernem – mondta sóvárogva, és karba tette a kezét -, a reménytelen szerelem sokkal jobb, mint az igazi. Mármint azért, mert tökéletes.
- Semmi sem tökéletes – jegyeztem meg.
- Semmi sem igazi – felelte. – De ameddig valami el sem kezdődött, legalább nem kell aggódnia amiatt, hogy vége szakad.

2010. augusztus 26., csütörtök

Egy "átretusált" változat a tegnapi kitörölt írásból.


Dream.

Utaztunk. Kifelé bámultam az autó ablakából, nem akartam ránézni a magam mellett ülőre. Pontosan tudtam ki az , ettől lett mégrosszabb az egész. Csak bámultam az elhaladó fákat és összeszorítottam a szám nehogy kibuggyanjon belőlem a sírás. Aztán egyszer csak a vállamra tette a kezét, az arcát pedig az enyémhez. Megfogtam a szabad arcát és akkor kezdtem el sírni. Éreztem,hogy a könnycseppektől olyan furán hideg lesz a bőröm. Csak egy kérdést tudtam kinyögni, amit valószínű, hogy hangosan is kimondtam. -Szeretlek,tudod? Megdöntötte a fejét és ezt mondta: -Tudom. A szívem őrült tempóra váltott, és  felriattam. Éreztem, hogy az ölelése szertéfoszlik, és az arcom sem könnyes már.

-Szeretlek,tudod?

2010. augusztus 23., hétfő

deakkorisvisszaakarokmenni.


Ha egy szóval szeretném kifejezni azt amit az életről tanultam, könnyű lenne a válasz. Szomorú,de el kell fogadnunk,akár milyen nehéz is. És örülnünk kell,hogy legalább megtörtént. Sose bánd, hogy vége,mert egyszer úgyis  minden "ELMÚLIK".

/Nikikő./

szaszaa¤


Mert csak akkor ugrok le a vizibicajról ha már te is a vízben vagy.Egyedül túl veszélyes a háborgó kék tenger.Nem elég hogy a só csípi az szemed,és összeragad tőle a hajad,kitudja miféle nyálkás és harapós állat merészkedik közel a lábadhoz.♥

ójeee.


Dugjuk be valami újba az ujjunk. Kakaót igyunk és csókolózzunk...félig háttal a világnak poénból egyszer megkoronázlak.Királynő leszel te, én meg sokba kerülő autó és magazinokba riportot adunk hogy montenegróba lakunk a tengerparton.

2010. augusztus 13., péntek

vasárnaphajnalban:)


Egy évvel ezelőtt ugyanazon  a helyen sütkéreztünk. Ott szagoltuk az érő kivi csodálatos "illatát" és ott hintáztunk a függőágyban újságot olvasva. Ott építettünk homokteknőst,és ott másztunk fel a hegyre. Ott ragasztottam össze a falat SP vel, és ott néztük meg a kispatakot a szállás mellett. Sok mindent csináltunk sokfelé,de az emlékek mind itt vannak bennünk:) És örülök ha arra gondolok, hogy röpke egy-két nap,és újra ott lehetünk:P Herceg Novi készülj,mert megyünk:)))

2010. augusztus 12., csütörtök

Egy igazi Dojcis blogolás.

A szépségversenyen leggyakrabban feltett kérdések,és /szerintem/ helyes válaszok.

Mi a célod a jövőben?Hogy SP menedzsere legyek

Miért jó a világ? Mert SP-t ismerjük,és a zenéit hallgathatjuk.

Mivel lehetne javítani a világon?Több SP kéne.

Miért rossz a világ? Nem jut mindenkinek egy SP.

Mit fogsz csinálni 10év múlva? Ugyanezt, SP fan leszek, csak akkor már vele is fogok dolgozni;)

Hogy érzed magad fent a színpadon? Jól, csak kár, hogy nincs itt SP.

Mit gondolsz a világbékéről? Csak annyit, h SP 4ewa:D


Milyenvicceslennemár:D Nadecsakvicceltem:P:))Végülismitvártáltőlem:DD

2010. augusztus 8., vasárnap

2010. augusztus 6., péntek

Csongrád:)


4órakor jöttek értem Beáék:) fél6ra már ott is voltunk Csongrádon,a rocknapokon. Papucsba mentem,méghozzá magassarkúban...hát rögtön feltűnt,hogy ez nem volt vmi jó ötlet,mert egy szántóföldön volt felállítva a színpad...végigálltunk egy Road koncertet,pedig csak egy számát ismertem,Bejcs még azt se,de azért elviselhető volt:D Volt egy pasi,aki nem engedte,h mindet is bevonjanak a táncba,amiért nagyon hálás vagyok,mert a pogó elég hülyeség...xD El is neveztük "védelmezőnek" Bea teljesen oda meg vissza volt tőle:P A tankcsapda előtt sajnos eltűnt,de megtaláltuk,és tudtak beszélgetni Bejcsivel:)) hát ők elvoltak,hozzám odavergődött 3szerencsétlen,akik még a nyakamig sem értek,na de ez van...xĐ még mindig látom magam előtt ahogy az a három gyerek nem a koncertet nézi,hanem engem-.-" jahj alig tudtam lekoptatni őket..de viszont már a lábam se éreztem,mert annyiszor rámléptek,meg aztán pogóztunk is:D Aminek az a lényege,hogy lökdösni kell egymást....hát nagy élmény volt papucsban(Y) A számok felét ismertük,és azokat végig énekeltük,ráztuk a fejünk és kiabáltunk.Párszor nyelvbotlásból a hey helyett sp-t kiabáltam,és a tankcsapda helyett,h zsírabuli,dehát az megszokható tőlem:) Végigálltuk Bejcsel a 4órát,már a 2óra után fogtuk egymás kezét,hogy nehogy elessünk:D teccett:) még mindig fáj a fülem,de ha lehetne ma is újra elmennék,de már cipőben:D Köszi Bejcsim,h elhívtál,jó volt veled:))

És ma Szeged,meg Hód...:) SP konceert:D a 10.:P

2010. augusztus 3., kedd

kacsintóspésfej*Panka te úgy is tudod=)


Zsolo,nézd mit tettél velem....

Igen,Te voltál! Miattad hazudtam, miattad nevettem másokon, és miattad nem bírtam elviselni az életem úgy ahogy volt. Te gyújtottad meg azt a kis szikrát bennem. Te, akinek nem fontos senki és semmi, aki a maga útját járja, és akire még így is felnézek. Ha meghallom a neved összeszorul a szívem, és arra az egy napra gondolok amikor végre szemtől szemben lehettünk. Egy aljas hazudozó vagy, és így szeretett Niki is, és én is. De ez nem szerelem volt, csak rajongás. Egy olyan élet felé, amilyen neked van. Vagyis legalább csak részben. Végigmentem az utcán, és ideges voltam minden pillanatban rettegtem, hogy mit gondolnak rólam az emberek. Aztán rájöttem, hogy te kellesz nekem. Nem a szerelmedre vágytam, csak rád. Még így is, hogy ma már azt se tudod ki vagyok. De ne feledd el Zsolo ... volt egy kislány a szomszédodban, aki mindig elvette a kisautódad. Nem is tudom, milyen lenne most az életem, ha Te nem keresel meg olyan hosszú idő után. Valószínűleg üres. Ha te nem lennél nem lenne ajak pc-m,és fekete sem lenne a hajam. És köszönöm neked, hogy ismerlek, mert nem tudnám elképzelni ezek nélkül az életem.Így vagyok igazán önmagam.... mert így vagyok olyan amilyen te vagy.

Ja és gratulálok amiért Nikéket szétszedted 11hónap után:P egy talival sikerült....azért nekem több kellett, hogy szakítsatok:D na de azért az is sikerült:D Utállakimádlak(:

2010. augusztus 2., hétfő

Végigvonulni a kifutón....


Végigsétáltam újra az utcán. Semmi különös nem volt az egészben, már vagy ezerszer megtettem ezt az utat. De megláttam egy csillogást az út végén,és eszembe jutott egy régi kedves emlék. Oldalra néztem, és megláttam a fotósokat, aztán a tapsoló közönséget. A másik oldalon pedig a tanárunkat, ahogy ezt kérdezi: "Milyen érzés,hogy te vagy a legjobb?" Egyszeriben rajtam lett a világ legszebb ruhája, amiben csodásan néztem ki. Mosolyogva mentem tovább a kihalt utcán a fejemben dallamos zene szólt,és egyszer csak kiértem a kifutó végére. Megláttam mi volt az a csillogás. Egy szempár, amit órákig néztem volna még. Az a szempár akiért felmentem, akiért harcoltam. De mire odaértem lenézett, és némán elsuhant. Egy pillanatra talán elbizonytalanodott a mosolyom, de kis idő múlva, mikor sikerült tökéletesen megcsinálnom a hármas forgást, már újra mosolyogtam. Ott volt minden amit egyszer akartam. Rákacsintottam a fotósokra és megindultam visszafelé. Újabb forgás, újabb mosoly, s mikor ránéztem a fiúra megint ott volt. Visszasétáltam a kifutó elejéhez, és szinte hallottam ahogy a közönség sikoltozik, ha erősen koncentráltam még azt is észrevettem, hogy állva tapsolnak. Aztán befordult egy biciklis , és mintha semmi nem történt volna mentem tovább az utcán....mint régen,mint mindig...

Krisztián.


Én: Szia,ez a 9.koncertem:)

SP:(miközben felnéz,és átadja az autógrammkártyát) Tényleg? Nagyon aranyos vagy,hogy ennyiszer megnézel.(és moslyog:) 

Ez volt a kilencedik koncertem,mégis az első Panka nélkül.