Tele vagyok reményekkel. Alig vártam már ezt a napot.... holnap reggel végre érzem majd a tenger illatát. Végre görögben ehetek görögdinnyét. :)) hiányozni fogtok csajok*Dani, de azthiszem maradnék hónapokra.:)
Fussunk le a tengerpartra és együnk egy banán splitet♥
2011. május 26., csütörtök
2011. május 24., kedd
Ha szerelmes vagyok, megszűnők létezni. A szerelmem bőrébe bújok, és feloldódom benne. Ha én szeretek valakit, akkor mindenemet neki adom. Övé az időm, a rajongásom, a testem, a pénzem, a családom, a kutyám, a kutyám ideje – minden. Ha szeretek valakit, átvállalom az összes szenvedését, az összes adósságát (minden értelemben), kigyógyítom kóros önbizalomhiányából, rávetítek mindenféle jó tulajdonságot, aminek soha nem is volt birtokában, és karácsonyra ajándékot veszek az egész családjának. Lehozom neki a napot és a holdat az égről, vagy ha azt nem lehet, hát a csillagokat. Mindezt neki ajándékozom, és még ennél is többet – mindaddig, amíg annyira ki nem merítem ezzel önmagam, hogy csak egy módon tudok újra feltöltődni: ha valaki másba bolondulok bele.
2011. május 23., hétfő
“Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, hogy milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe szívemet… Szükség van bizonyos szertartásokra.”
*a kis herceg
2011. május 22., vasárnap
Mostanában egyre többször fordul elő, hogy feszengek. Mikor valamit nem szivesen teszek meg lejátszódik a fejemben, hogy inkább beszólok valamit és otthagyom az egészet a fenébe. De tudom, hogy mennyire sok veszteni valóm van, ezért veszek egy nagy levegőt, és azt teszem, amit mindenki elvár. Legyen ez egy kedves szó, egy nevetés, egy beszélgetés... és van, hogy miközben azt várom legyen már vége ennek a szitunak, arra jövök rá, nem is baj, hogy így alakult, mert élvezem minden pillanatát.
Furcsa dolgokat hoznak ki belőlünk a mindennapi~és közben mégsem megszokott~ szituációk. Minden dolognak velünk kapcsolatban van egy első alkalma. Várni kell rá, vagy fejest ugrani és megkeresni... nem tudom melyik a helyes düntés, de nem is akarom tudni*hmm...a bizonytalanságnak édes íze van.
Furcsa dolgokat hoznak ki belőlünk a mindennapi~és közben mégsem megszokott~ szituációk. Minden dolognak velünk kapcsolatban van egy első alkalma. Várni kell rá, vagy fejest ugrani és megkeresni... nem tudom melyik a helyes düntés, de nem is akarom tudni*hmm...a bizonytalanságnak édes íze van.
2011. május 21., szombat
2011. május 17., kedd
Azt hiszem szeretlek. Úgy érzem, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban. Mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd. És, hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit. Nem kell ajándék, vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért!
*csillagpor.
2011. május 15., vasárnap
Elmondom mit érzek. Olyan ez az egész, mintha megtaláltam volna a másik felem. Hmm...na jó, ez így olyan sablonos, de komolyan így van. Míg nem éled át, fogalmad sem lehet milyen is ez. Erősebb vagyok. Bátrabb.
Melletted az lehetek aki lenni szeretnék, és ilyennek szeretsz. Magad elé helyezed az én szempontjaim...Történjen bármi, Te már örökké a részemmé váltál.*
2011. május 14., szombat
2011. május 10., kedd
nem rajongok érte, ettől más ez a kapcsolat.mostmár belátom, rengetegszer rontottam el ezzel a dolgot. rajongani.... mikor nem tudod levenni róla a szemed és iszonyatosan izgulsz minden pillanatban....igen, a rajongás minden pillanatát iszonyatos szomorúság övezi, mert legnagyobb feltétele, hogy aki iránt érzed, le se szar.
Olyan szivesen kiszaladnék most a napsugaras udvarra. Kezembe kapnám a táskám, a szandált, és futva rohannék tovább az utcán. Közben sokan megbámulnának, de engem nem érdekelne. Csak futnék, őrült tempóban, senkinek se köszönve,át a virágokon. Biztos átfutna az agyamon,hogy inkább felkellett volna venni a szandált,és nem mezítláb szaladni, de tudom, hogy nem állnék meg. Egy ideig. Viszont mikor befordulok a kanyarban és megpillantom a focipályát megállnék egy kicsit. Csak,hogy megbizosodjak arról,hogy enyém lehet az, amiért ennyire fontos volt odarohannom. Biztosan tudom,hogy üres lenne a focipálya, és a ragyogó napsugaras idő miatt locsolnának is. Végigmennék a parkon,átmásznék a kerítésen, csakhogy érezhessen a puha füvet a lábam alatt. Hmm... megérkeztem. Csak eldobom a szandált, a táskát, még magamat is, és csak fetrengenék a napsugárban buborékfújás közben. De a legeslegjobb tudod mi lenne? Ha Te is jönnél velem, és együtt futnánk át a locsoló alatt.Rádfújnám a szappanbuborékom is, de csak mert szeretlek.
2011. május 9., hétfő
2011. május 8., vasárnap
Szeretnék újra kislány lenni, szaladni a fűben, elesni és sírni. szeretnék újra kislány lenni hogy ne fájjanak azok a dolgok, amik most. Szeretnék újra kislány lenni és elbújni az oszlop mögé ha olyan jön akivel nem akarok beszélni. Szeretnék újra kislány lenni és nyelvet ölteni arra akit nem szeretek. Szeretnék újra kislány lenni, és örökre az is maradni.
Hogy ki vagyok én? A hős szerelmes? A végletek embere? Cak egy lány a nagy világból? Végösszege vagyok mindennek. A lány aki, aki a legjobban tud szeretni és gyűlölni, aki az egyik percben a fellegek között jár, majd a mélybe süllyed. De igenis, mindig talpra áll. Mégis csak egy lány, a nagy világból.
2011. május 5., csütörtök
Láttam a szemében, hogy rengetegszer elképzelte már ezt a pillanatot: hogy mi lesz körülöttünk, milyen lesz a hajam, milyen színű ruha lesz rajtam. Szerettem volna azt mondani, hogy "igen", hogy nem fogom visszautasítani, s hogy a szívem megnyerte a háborút. Szerettem volna elmondani, mennyire szeretem, és mennyire kívánom.
Szeretlek, mert eljöttél az életembe. Ebben benne van minden... És most együtt vagyunk, és szeretjük egymást. Úgy érzem, nem tudnék élni, ha nem szeretnélek. Te vagy az éltető levegőm. (...) Ezt kezdetben nem ismeri fel az ember. Ez együtt fejlődik a szívünkkel. Meg kell hozzá nőnünk, meg kell erősödnünk... Emlékszel? Hogy szerettük egymást! És nem beszéltünk róla. Az ember gyerekes és ostoba. Aztán, egy szép napon, világos lesz minden, s az a szó kicsúszik az ember száján... Nincs más mit tennünk; szeretjük egymást, mert ez az életünk.
2011. május 3., kedd
R 10
Most mit csináljak?
Mond neki,hogy szép a szemed!
Annyira csodálatos a szemem!Vagyis a Te szemed, persze az enyém se csúnya, de a Tiéd....Olyan szép kék. De belülről ugye Neked is átlátszó?
2011. május 1., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)