2010. június 23., szerda


Angel.♥

Panna elballagott:)


Vannak szituációk mikor teljesen megengedett, hogy őrülten viselkedjünk. Mint például mikor lezárjuk a nyarat, vagy 8 évet az életünkből. Ilyenkor nem szólhatnak meg minket, hogy te hülye vagy. Ilyenkor az a hülye aki normális, mert ez teljesen reális, hogy aki boldog az majd ki ugrik a bőréből, és ezt ki is mutatja. Ezért ne légy hülye, ha a dolgok úgy alakulnak akkor addj ki magadból mindent. Még ha ballagási ebéden vagytok is, menjetek be a vécébe és ordítsatok kedvetekre a tükörbe, és hogy mindenki lássa csináljatok róla képet is;)

2010. június 22., kedd

Beblogoltam,és semmi nem változott:DD


Mindenütt a szerelmet kell keresnünk, és vállalnunk kell, hogy esetleg órákig, napokig, vagy akár hetekig csalódottak leszünk miatta. Mert abban a pillanatban, amikor elindulunk keresni a szerelmet, ő is elindul, hogy megtaláljon minket. És megvált.  
via:pk.  ♥

Szeretnék, de kit?

Akarnék, de mit?

Remélnék, de minek?


Minden egyes nap, valami újat tanulok. Valamilyen tanulságot vonok le. Valamire rájövök. Minden nap egy nagyot koppanok, vagy kellemesen csalódok. Olyan dolgot látok meg, ami kikészít, vagy ellenkezőleg, feldob. Minden nap történik valami negatív és valami pozitív. A csalódások készítenek fel a jövőre!

2010. június 21., hétfő

Sosem leszek elég jó.


Csinálhatok bármit... megváltoztathatom a külsőm, a kézírásom, a mozgásom, a tartásom, a beszédstílusom, átfestethetem a hajam, tanulhatok kifulladásig, érthetek a zenéhez, vagy tehetek bármit, akkor sem leszek elég jó.
Akár válhatok a nőideáloddá. Mert pontosan tudom, milyen az.

Sosem leszek elég jó.  De te sem fogsz megváltozni, már nem is kellenél ha más lennél. Részeddé vált, hogy nem törődsz velem, és nem érdekel, hogy milyen problémáim vannak. Ezt megértem. Teljesen könnyen felfogtam ezt a tényt,de hogy minden este rád gondolok... a hiányodat érzem, nem a szerelmed. Mert sosem leszek az a lány, akire ha ránézel elfog a vágyakozás. Pedig nekem Te az a fiú vagy.

2010. június 18., péntek

döntöttem.


Annyira nehezen esett meghoznom a döntést... nem akartam semmit szólni rá, el akartam futni a felelősség elől, és elfelejteni az egészet. De biztos vagyok benne, hogy nem fog öszedőlni a világ. Lesznek még nyaralások, és lesznek még SP koncertek is. Itt nem a haragról vagy a bűntudatról van szó, itt csak arról,hogy el kellett döntenem. És attól még  hogy a szívem megszakad, hogy mind a kettőn ott legyek nem leszek ott mindkettőn. Sajnálom! Miattam fogunk később indulni, és a tiszafüredi koncertre menni, persze ha te is akarod. Nem tudom te hogy döntöttél volna ebben az esetben. Valószínűleg választási jogod se lett volna... én átgondoltam mindent. Minden órában, még elalvás előtt is az járt a fejemben, hogy mit éreznék a koncert után. Hogy nem-e  sírnám végig az utat szalókra. És nem, de az biztos, hogy nagyon rossz lenne ha véletlenül addigra lemondja, vagy a nagysikerű koncert mégsem lesz annyira jó. Mert gondolj csak bele, délutáni lesz, mint pl a kisszállási. Egyetlen koncert miatt feladjam a nyaralást, és ami még ennél is fontosabb apát?Mert ha nem megyek el vele akkor egy ideig nem fogom érdekelni. Köszönöm, hogy próbálsz mellettem állni, mégha tudom is hogy menniyre vágysz arra a koncertre. Sajnálom, és megigérem, hogy rengeteg SP koncertre megyünk még el együtt. Legalább 55-re.

viva comet.


SP a tegnap esti Viva cometen megkapta a megérdemelt 3.gömbjét!:)


2010. június 17., csütörtök

Te tudod.


Igen ez a legjobb válasz amit hallani akarsz mikor fogalmad sincs mit tegyél. Legszívesebben otthon maradnék és egész nap nézném a tévét. Rosszul esik, hogy akármit fogok választani, tudom, hogy valaki nagyon megsértődik majd rám. Mert nem tudom... mit lehet egy ilyen helyzetben csinálni?

Semmit. Mert egyszerű. Választanom kell, és kész.

2010. június 14., hétfő

Ha tudtam volna...


Ha tudtam volna, hogy sosem látom viszont, talán hosszabb búcsúzkodást engedtem volna meg magamnak,
magamba szívva minden apró részletet, míg biztosan bele nem vésődik az emlékezetembe örökre.
De a dolgok nem így működnek, igaz?És talán jobb is így.
Mert bizonyos dolgoknak nem szabad többnek lenniük egy pillanatnál. És ez egy ilyen dolog volt.

2010. június 10., csütörtök

*


Néha hajlamosak vagyunk kétségbeesni mikor a személy, akivel
törődünk, elhagy.. de az az igazság hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az
övé, mert ő veszti el azt az embert aki soha nem mondott volna le róla..

2010. június 9., szerda

Scarlett 09♥



Van olyan dolog, vagy érzés amit nem tudsz senkinek elmesélni. Nem írhatod ki blogra, hogy jobb ledved legyen tőle. Vagy magadbafojtod,vagy mégis mesélsz róla...de elég valószínű,hogy nem fognak megérteni.Feszült témáknál te sem tudod kiadni magadból az egész dolgot,és ez egyre csak halmazódik. Ezért kell egy darab papír,egy toll,és hogy adj fél órát magadnak.Leülsz,kezedbe veszed a tollat,és mindazt leírod ami a szívedet nyomja.

És egyszer majd évek múltán,mikor visszaolvasod rájössz mégsem volt olyan reménytelen egy-egy helyzet,és örülsz,hogy minden megmaradt belőled.

2010. június 4., péntek

ió!!!


 Itt a nyár,mindjárt itt a nyár! És mégsem olyan mint amilyennek lennie kéne....


2010. június 1., kedd

rószaszín szívalakú lufi.



Csak 1kérdésem van a világnak. Miért ragaszkodok olyanhoz ami nem lehet az enyém? Ha őt teljesen nem érdeklem akkor mit emésztem magam, mit gyötrődöm, és miért nem engedem el őt. Mint egy nagy szines lufi. Hosszú madzagja végét épp hogy tartom, de abban reménykedem, hogy a csillogó rózsaszín szív alakú lufi talán az enyém lehet. De a szél egyre nagyobb lesz, és nem bírom tartani. Vagy elengedem... vagy magával ránt, sok sebet szerzek, és úgy meg ütöm magam, hogy talán soha nem kelek fel. Érdemes kockáztatni egyetlen szépnektűnő lufiért? Nemhiszem... olyan sok lehet még ami nem akar elszállni tőlem, hanem épphogy velem akar lenni, hogy egész nap csodálhassam hogyan világít át rajta a napsugár. Te szép csillogó rózsaszín szívalakú lufi, azt hiszem itt az ideje, hogy végleg búcsút vegyek tőled. Becsuktam a szemem, és egy könnycsepp kiséretével elengedtem a lufi vékony kis szálát.