Emlékszem ahogy a vizes füvön ültem a nagy tömeg között.
Körülöttem az emberek mormolgattak szavakat, de egyetlen szót sem tudtam kivenni tisztán.
Már elvarázsolt az egész.
Aztán hirtelen... egy pillanat volt az egész
és felröppent a levegőbe az a lángoló tűzgolyó,
csak azért, hogy az égben robbanjon szét,
közben ezernyi csillámmá válva
tűnjön el örökre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése