2011. szeptember 24., szombat

Olyan különleges volt az egész. Ahogy szótlanul feküdtél mellettem, meg ahogy próbáltam elnyomni magamban a nevetést. Aztán nem bírtad tovább. Felém fordultál,és rámfeküdtél. Mélyen a szemembe néztél, megfogtad az arcom, mire én megcsikiztam a csípőd. Nevetésben törtél ki,és a legszebb az volt, hogy miattam nevettél. Aztán minden boldogság ott volt velem,  megcsókoltál. Tisztán emlékszem hogy néztél rám. Csodálatos volt. Olyan, amit minden nap át akarok élni. 
Aztán felébrettem.:(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése