2011. április 2., szombat

*

Ahogy a szemedbe néztem minden megváltozott. Valahogy élénkebbek lettek a színek, dallamosabbak a reggelek, elviselhetőbbek a percek. Minden megváltozott. A lelkem elkezdett szárnyalni. Csodáltalak. Felnéztem rád. Minden elképzelhető szépet beléd tömtem,és olyannak láttalak. Aztán egyszer csak valami olyat tettél amit nem gondoltam volna. Elkezdtek eltűnni a varázslatos tulajdonságaid. Már nem tudtál felvidítani egy fárasztó nap után. Már nem volt csillámporos a lábod nyoma. Igazából megismertelek.
És tudod... ez a legnagyobb fájdalom. Amit csak magamnak köszönhetek. (:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése