Imádom ha minden rendben van. Amikor gördülékenyen megy minden, és jól érzem magam a napi jelmezemben. Szeretek elgondolkozni órán, és felriadni, ha a tanár szól. Vagy megállni félúton és rájönni, hogy rosszfelé indultam el. Azt is szeretem ha ismeretlen arcok mosolyognak rám. Meg amikor leülök naplót írni és 10perc alatt teleírok 3oldalt gondolkozás nélkül. Kellenek olyan pillanatok is mikor üzit kapok Ivortól. Olyankor minden olyan boldog. És mosolygok meg ugrálok és mindenki hülyének néz* Lehet,hogy fura, de még a problémás helyzeteket is szeretem. Hiszen ha nem lennének problémák minden olyan unalmas lenne. Felcsillan a szemem ha SPvel cikiznek, vagy a pirszingem miatt... Ha vannak akik féltékenyek rám,akkor valamit nagyon jól csinálok.Szeretek kislányfejjel gondolkozni. és belegondolni,hogy mostmár én is olyan nagy vagyok akikre régen felnéztem. És az is jó mikor rájövök, hogy semmit nem változtam. Meleg érzés fog el,ha a barátnőimmel vagyok, és partyzunk, vagy a suliban ülünk.A velük töltött percek olyan varázslatosak és sok van belőlük,hogy le se lehetne írni mindent. Lehetetlen. Aztán meg ott vannak a reggeli indulások. 6:22 sötét nedves utca... A szívem összefagyva. És még akkor is,így is mosolygok,mert várok valakire, akitől minden jobb lesz. Aztán eszembe jut Ivor, és hogy mennyire szeretem. Azt hiszem minden csodálatos, és megismételhetetlen minden pillanat.
ez hülyeség!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése