2011. január 28., péntek


Néha feladom, néha már semmi sem érdekel. És néha, valami csodálatos dolog történik ilyenkor. Rájövök, hogy sosem hagynak egyedül. Mindig lesznek váratlan pillanatok, mindig elámulok majd valamin. Ez az élet. Tele fura dolgokkal. Egyik percben mérges vagyok, aztán már mosolygok, mert ma két régi barát is megkérdezte, hogy vagyok. Tudod, ezt sosem gondoltam volna. De tényleg.

(de azt sem, hogy ma feladom a harcot, hogy minden olyan legyen mint régen.mert van egy lány,aki rengeteget változott,és úgy érzem,így nem tudok a barátja lenni.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése