Mint egy madár a levegőben úgy szárnyaltam én is,
Nem hittem volna, hogy egyszer majd de akkor mégis,
Ismét volt kit szeressek, kinek kezét fogjam,
Ki fülembe súgta szeret, valami gyönyörű volt a dallam
Szemébe nézve tudtam, többé nem vagyok már gyenge,
Erőt adott egy álom, velem marad mindörökre!
Mikor az álom valósnak látszott, nem számított semmi,
Olyankor úgy éreztem bármit megtudnék tenni!
Az életem kifestőkönyve lassan megtelt színekkel,
Úgy éreztem szétdurranok, nem bírtam a szívemmel!
Elmúltak a szép idők, most a magány ami fertőz,
Beköszönt a nyár, eljött az idő, hogy ejtőzz!
Vesd magad az életbe, talán megtalálod, mit kerestél,
De gondolj rám mikor a nagy sietségben elestél!
Rád gondolok éjjel, mikor bámulom az eget,
Sírva nyögöm az ég felé: Elraboltad a szívemet!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése