2010. november 1., hétfő

Nikcsinek Eriktől :'( (L)


Tudod nagyon Szeretlek,
Ezért kérlek érts meg.
Mi nem lehetünk úgy együtt,
Mint a többi szerelmes...
Nálunk a kiírás,
Olyan mint a kézfogás.
Nálunk a csókok,
Nem többek mint bókok.
Ez bánt engem,
Nem is kicsit,nagyon.
De tudod,érted ezt is bevállalom.
Mert Te vagy az én álmom.
De nem akarom,hogy letagadj,
Hogy ne beszélj rólam.
Hidd el lesz még idő,hogy visszasírhatsz.
Itt az idő,hogy megmutasd mit érzel.
Hogy kezem fogod-e erősen.
Hogy csókjaid elég erősek-e ahoz.
Hogy ezt a szerelmet fölvállalod.

Te vagy a legfontosabb nekem,
De mond,szeretsz még engem?

/Erik Horváth/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése