2010. március 14., vasárnap

emotional.



Nem bírom ki.Elég volt.Úgy akarok végigmenni az utcán,hogy minden szem rám nézzen.És pontosan megvan a kép,hogy hogyan akarok kinézni.Nem a 90 60 90-es álomról beszélek.Ez ennél szerintem sokkal több.Egy életérzés.


Fekete hajad a szemedbe lóg,alig látsz ki,és így alig látszik a fekete füstös szemed,amit órákon át festettél,és nagyon jó lett.De jó ez így,mert sokat fizettél a fodrásznak,mire ilyen lett a hajad.Hosszú lenne ha elmesélnéd,hogy miket is csináltak vele,egy a lényeg, pontosan olyan lett amire vártál.Oldalfufru,rózsaszínnel és szőkével.Áhh és a ruha amit annyira szeretsz.fekete csőnaci,tornacsukával.Hozzá egy fehér koponyás felső,mert ugye melegvan=)És a legfontosabb.a szájpiercing.Imádod hogy sikerült,és ragyogó arccal mész végig az utcán.Befordulsz a sarkon,és látod,hogy Ő már ott vár,és ahogy meglát elindul feléd.Imádod a hosszú fekete haját ami a szemébe lóg,és ami alig látszik,pedig órákon át festette.De nem baj,mert pontosan olyanra sikerült a haja amilyenre szerette volna.Az a fekete felső van rajta amit anyukájával együtt vettetek neki,és a kedvenc fehér csőnacija egy kockás tornacsukával.Amire végignézel rajta összeérkeztek.Nem szólsz semmit,és ő sem szól hozzád.Mélyen belenézel füstös szemébe...ő pedig letámad.Édes és forró csók.Imádod.És nem is tudod abbahagyni,mert azok a fránya piercingek megint összeakadtak.♥

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése